Szinte minden közélet iránti érdeklődéssel beoltott, ellenzéki emberek által alkotott fórumon - baráti sörözés, levelező lista, online fórum, stb. - axióma, hogy Orbán Viktor az oka minden bajunknak, ő a főgonosz, aki tönkreteszi Magyarországot, aki lebontja a demokráciát, aki miatt el kell hagyni a hazánkat. Nyilván még felsorolni is fölösleges, hogy mennyi rossz döntést hozott Orbán az elmúlt két, tíz, húsz évben, és hogy ezek mennyi kárt okoztak Magyarországnak, ezek jól le vannak dokumentálva az online újságokban és blogokban. Nem az a kérdés, hogy Orbán hozott-e nagyon sok rossz döntést, hanem az, hogy tényleg pusztán ő-e a hibás ezért a kialakult helyzetért. Állításom szerint nem.

Orbán kritikusai azt kérik számon Orbánon, hogy miért csinálja azt, amit ő helyesnek gondol, és ezzel szemben miért nem csinálja inkább azt, amit mi, a kritikusai gondolunk helyesnek. 1998 óta itt vagyunk leragadva. Jókat csámcsogunk azon, hogy már megint milyen gyalázatos dolgok történtek, vég nélkül győzködjük egymást, hogy Orbán mennyire diktatórikus és mennyire nem való a kezébe a hatalom, és képesek vagyunk újra és újra felháborodni egy újabb, teljesen kiszámítható cselekedetén. És pontosan ezért nem lehet azt mondani, hogy Orbán a hibás.

Orbán Viktor huszonöt éve dolgozik keményen azért, hogy hatalomra kerüljön és ott is maradjon, és a megszerzett hatalmát arra használja fel, hogy Magyarországot egy általa helyesnek gondolt irányba terelje. Ezzel szemben a kritikusai mit csinálnak? Újságcikkeket írnak az ÉS-be, meg a Népszabadságba, meg a HVG-be, jobb híján buzdítanak a baloldali összefogásra, miközben ők is pontosan tudják, hogy a magyar baloldal ugyanúgy teljesen alkalmatlan Magyarország sikeres kormányzására, mint ahogyan a Fidesz az. A politikai elit kritikusai évtizedek óta asszisztálnak ahhoz, hogy teljesen szisztematikus kontraszelekció révén évről évre egyre butább és egyre alkalmatlanabb politikusok választódjanak ki és kerüljenek hatalomra, és közben várják a csodát, hogy ezek az emberek majd képesek lesznek jól kormányozni az országot, jó döntéseket hozni a közös ügyeinkben.

Azt várják a kritikusok, hogy Orbán Viktor majd a sok újságcikk hatására hirtelen "megjavul", és úgy fog gondolkodni, mint ők. Évtizedek óta elfogadják az MSZP, az SZDSZ, újabban az LMP és a DK magyarázatát arról, hogy hát Orbánnal nem lehet mit kezdeni, mert hát ő annyira antidemokratikus, és annyira nem lehet vele együttműködni. És ezzel ki is fújt a tudomány. Nem azon gondolkodik a kritikusok hada, meg az ellenzéki pártok tagjai, hogy mi az, amit lehet tenni Orbán legyőzése érdekében, nem azon törik a fejüket, hogy mit kellene máshogy csinálniuk, hogy végre eredményesek legyenek a Fidesszel szemben, hanem egymás vállát veregetik, hogy mi mind milyen kiváló emberek vagyunk, meg mennyire demokratikusak, és hát Orbánnal nem lehet mit kezdeni.

Erre mondom én azt, hogy nem Orbán a hibás. Nem ő a hibás azért, mert az úgynevezett baloldal botrányosan alkalmatlan volt az ország kormányzására, és ezáltal teret engedett neki, sőt, szinte bebiztosította a Fidesz számára a kétharmados győzelmet. Nem Orbán  a hibás azért, mert az ellenzéki pártok és az ellenzéki gondolkodók nem tudnak mit kezdeni a populizmusával, és tizenöt éve nem képesek találni egy működőképes stratégiát a legyőzésére. Nem az eső a hibás, amiért esik, hanem az elázó ember, aki ahelyett, hogy az esőt, meg az egész világot szidja, inkább felhúzna egy esernyőt, vagy egy esőkabátot.

Orbán populizmusát, antidemokratikus hajlamát és hibás döntéseit nem kell bizonygatni, mert ezek a napnál világosabbak. Az a mód, ahogyan ő a hatalomról és annak gyakorlásáról gondolkodik, törvényszerűen vezet a kontraszelekcióhoz és a rossz döntésekhez. Egy nyugati módon gondolkodó polgár számára ez evidencia, ezen nincs mit rágódni. Amin gondolkodni kell, az az, hogy hogyan lehet őszinte, tisztességes, okos beszéddel a széles tömegek számára is bemutatni ezeket a hibákat, és ezzel egy időben felvillantani az alternatívát, a jobb kormányzás esélyét. És ez egy nagyon kemény, nagyon nehéz és nagyon hosszú munka eredménye, amihez sok tisztességes, okos emberre van szükség, akiknek be kell vállalniuk egy csomó aprólékos munkát a vízió meghatározása után a stratégia, majd a konkrét programok kidolgozásában. Nem elég pár sör mellett bosszankodni, meg azzal fenyegetőzni, hogy mi is itt hagyjuk az országot, mert Orbán tönkreteszi azt. Ez pont annyira nem nyugati és nem polgári gondolkodás, mint amennyire Orbáné és a Fideszé nem az.