Inoffensus

Töprengek, gondolkodom, igyekszem korlátok nélkül. Általánosítok, véleményt alkotok, és mindezt le is írom. E-mail a szerzőnek: inoffensusblog [kukac] gmail [pont] com

Utolsó kommentek

  • Hozzászólok: @ekat: :-) mondjuk a 'lany' kerdese erdekes. pont ez az ami a polgari vilagban a legkevesbe ertekes elem szerintem,es ami miatt az egesz nem fenntarthato es szerte is fog foszlani,még a gazdag neme... (2018.04.11. 12:04) Polgárok vs. plebejusok
  • ekat: @Hozzászólok: Ja és kiegészítem: amúgy tényleg nem politikai hovatartozás kérdése a dolog, de itthon se a Fidesz, se az MSZP, sem a Jobbik nem elfogadhatóak egy polgári értékrendű embernek. (A többi... (2018.04.11. 11:38) Polgárok vs. plebejusok
  • ekat: @Hozzászólok: Ezek csak látszatdolgok, amiket mondasz.... mondtam, hogy szinte nincs is itthon olyan, aki tudja, mi az. Bár éppenséggel olvasok könyvet mindennap, csak rendesen felöltözve megyek utc... (2018.04.11. 11:28) Polgárok vs. plebejusok
  • Hozzászólok: @ekat: kizaras alatt azt ertem,hogy pl 'a polgari ertekrenddel rendelkezo a fidesszel nem targyal'. a fideszre szavazók tehat sutty,kikerultek a polgari ertekrenddel bírók kozul. en azt gondolom,j... (2018.04.10. 10:49) Polgárok vs. plebejusok
  • BéLóg: @Ma Baker: Szivecske, szívecske, szívecske lályk. (2018.04.09. 14:19) Polgárok vs. plebejusok
  • Utolsó 20

Címkék

1998 (1) 2002 (1) 2006 (1) 2010 (5) 2014 (10) 2018 (4) 4k (1) ady endre (1) aktivitás (1) alkalmatlanság (1) alkotmány (1) államosítás (1) antiszemitizmus (1) baja ferenc (1) bajnai gordon (3) bankszövetség (1) bauer tamás (1) bokros lajos (1) botrány (1) butaság (5) cigányság (1) cinizmus (5) demokrácia (6) diákok (1) diktatúra (3) dilettantizmus (1) dinamika (1) diszkrimináció (1) dk (5) együtt (2) együttműködés (1) együtt 2014 (1) ellenzék (2) elvtelenség (1) erkölcstelenség (4) erőszak (1) eu (2) felsőoktatás (1) fidesz (18) fodor gábor (3) gazdaság (1) gulyás gergely (1) gyurcsány ferenc (5) hadházy ákos (1) hatalom (1) hazugság (5) hétköznapi kultúra (1) hiteltelenség (1) (1) illés zoltán (1) illiberalizmus (1) index (1) jávor benedek (1) jobbik (6) juhász péter (1) kádár-rendszer (2) karácsony gergely (2) kelet (1) kétfarkú (2) kézi vezérlés (1) kiss péter (1) kommunikáció (1) kommunizmus (3) kontraszelekció (1) kormányzás (1) kövér lászló (1) kuncze gábor (2) lendvai ildikó (2) liberalizmus (3) lmp (7) magyarország (14) magyar bálint (1) március 15. (1) márki-zay péter (1) matolcsy györgy (2) mdf (1) média (2) mesterházy attila (2) momentum (3) mszp (9) mutyi (1) nagyvállalat (1) nemzet (2) nemzeti ünnep (1) néplélek (4) ner (3) nolimpia (1) önkény (1) orbán viktor (14) országgyűlés (1) párbeszéd (2) passzivitás (1) pető iván (1) piac (1) pintér sándor (1) pmp (2) polgári liberalizmus (1) polgárság (6) populizmus (4) profit (2) puch lászló (2) radikalizmus (1) rasszizmus (1) regisztráció (2) rendszer (1) rogán antal (1) schiffer andrás (1) simicska lajos (2) statika (1) szanyi tibor (1) szdsz (5) szekeres imre (1) szél bernadett (1) sziget (1) szociálliberalizmus (1) tandíj (1) tek (1) teljesítmény (3) törökország (1) tüntetés (2) választás (6) válság (1) vezetés (1) vlagyimir putyin (1) vona gábor (1)

Linkblog

Tegnap este újra tizen- és huszonéves diákok vonultak a Fővárosban, tüntettek, kiabáltak, megmutatták az elégedetlenségüket és az erejüket.  Megmutatták, hogy van Magyarországon egy olyan generáció, amelyik nem része annak a kádári posványnak, amibe menthetetlenül belefulladni látszott a hazánk.

Magyarország egy évtizede jól érzékelhetően és egyre gyorsuló ütemben csúszik lefelé.  Érezzük ezt sokan, elégedetlen vele szinte mindenki, és mégsem teszünk ellene semmit.  Nem volt elég az MSZP-SZDSZ-kormányok sodródása, 2010-ben még tovább rontottunk a helyzeten, a szavazók többsége Orbántól várta a csodát, hogy majd jön ő, és mindannyiunk helyett rendbe tesz mindent.  Aki nyitott szemmel járt a világban, az már akkor tudhatta, hogy ennek sem lesz jó vége, de ekkora pusztításra, mint ami most körülvesz minket a legrosszabb álmunkban sem gondoltunk.  Már akkor, 2010-ben is érthetetlen volt, hogy hol van az ország valódi elitje, az okos, értelmes, tisztességes polgárok, akiknek végre vállalniuk kellene a feladatot, a haza sorsának a jobbra fordítását, mert ezt a rendszerváltó politikai osztálytól biztosan hiába várjuk.  Azóta eltelt újabb két és fél év, csak kapkodjuk a fejünket, mindenkinek minden nap egyre rosszabb a helyzete és ami még szörnyűbb, a hosszú távú kilátásai is, és mégsem történt semmi. 

Az a generáció, a sajátom, a mai 30-40-esek, akiknek erejük teljében és egy szabad világban kialakult értékrenddel a szívükben a legelemibb kötelességük lenne a haza sorsának a kézbevétele és jobbra fordítása, nem tesz semmit.  Várunk, csöndben ülünk otthon, a munkánkra, a családunkra, a karrierünkre, az egzisztenciánkra hivatkozunk és közben szenvedünk.  A maximum az, hogy blogokat olvasunk, kommentelünk, levelezőlistákon írogatunk szűk baráti körben arról, hogy milyen szörnyű ez az egész.  És nem csinálunk semmit.  Semmi érdemit, semmi előremutatót, semmi kézzelfoghatót, semmit, aminek értelme is lenne.  Ülünk a valódi, vagy a virtuális online kocsmában és veregetjük egymás vállát, hogy mi mind milyen okosak és tisztességesek vagyunk, de hát Orbán, meg Gyurcsány, meg Puch, meg Simicska.  És itt meg is áll a tudomány, nincs továbblépés, csak a skizofrén állapot, mintha ennek így bármi értelme lenne, felismerni a mindent átszövő és ellehetetlenítő romlást és ostobaságot, és nem tenni ellene az égvilágon semmit. 

Sokáig szerettünk úgy gondolni magunkra, mint akik már a rendszerváltás után lettünk felnőttek, akik már nem a Kádár-rendszer gyermekei vagyunk, pedig mennyire azok vagyunk.  Azt hittük, hogy az, hogy a rendszerváltáskor maximum tizenévesek voltunk, az megmentett minket a lebomló szocializmus mocsarától, pedig mennyire tévedtünk.  A lebomló szocializmus, a Kádár-rendszer ugyanis soha nem múlt el a fejünk fölül.  Húsz évig csak csendesen, alig észrevehetően, szinte szemérmesen toldozgatta-foldozgatta a mindenkori kormány, két és fél éve viszont az átfogó felújítása, a nagytatarozása zajlik, az alapok és a szerkezeti elemek megerősítése, hogy még sokáig tartson, hogy még sok generáció életét tehesse tönkre.  És éppen ez, a Kádár-rendszer Orbán, Kövér, Rogán és társaik általi nagygenerálja mutatta meg, hogy mennyire homo kadaricus az én generációm színe-java is.  Lehet, hogy ha lett volna valódi, alulról jövő, az egész társadalmat átható rendszerváltás 1989-ben, akkor ez ma nem így lenne, de a Kádár-rendszer elmúlt húsz évi lappangó továbbélése beszippantotta a mai 30-40-eseket is. 

Arra hivatkozunk, hogy félünk.  Hogy nekünk egzisztenciánk van, karrierünk, családunk és megélhetésünk.  Hogy minket nem érdekel a politika, legfeljebb kocsmai szinten.  Dugjuk a fejünket folyamatosan bele a homokba, egyre mélyebbre, mintha nem lenne holnap, mintha a mi gyerekeinknek nem ezt az országot akarnánk egyszer örökül hagyni.  Félünk, mert mindnyájunknak van valami kis vaj a füle mögött.  Mi is, mint az előttünk járók, rutinszerűen kerüljük az adót, ahol érjük, nem kérünk számlát, zsebbe fizetjük a mestert és az alkalmazottunkat, kicsit nagyobbra építjük a lakásunkat, mint ami az építési engedélyben szerepel, már éppen elkezdtünk érzékelhető mennyiségű hálapénzt kapni, a pozícióban lévő volt iskolatársaink már éppen elkezdtek számottevő befolyásra és hatalomra szert tenni.  Megyünk bele szépen mi is a mocsárba, kezdünk egyre jobban részt venni a dagonyában, és kezdjük egyre jobban elfogadni, hogy a politikával nem kell foglalkoznunk, a hatalomtól a legjobb diszkrét távolságot tartani, nem kritizálni kell azt, hanem korrumpálni, és akkor minden rendben lesz. 

Persze, rendben lesz, holnapig.  És mi lesz azután?  Mi lesz holnapután, meg jövőre, meg húsz év múlva?  A mi gyerekeink majd egy ugyanilyen erkölcstelen, élhetetlen, züllött, bűzlő országot fognak örökölni tőlünk, amely menthetetlenül lehúzza majd őket is a maga szintjére, cinkosává teszi, besározza és lenyeli az ő életüket is?  A mi generációnk az, amelynek lehetősége volt az elmúlt húsz évben kiváló hazai és külföldi iskolákban tanulni, korszerű tudásra szert tenni, világot látni, magába szívni a szabad nyugati levegőt és hazahozni az ott megtapasztalt értékeket, erkölcsöt és tartást.  Rajtunk lenne most a sor, a mi kötelességünk lenne a szüleinkkel, a településünkkel, a népünkkel, a nemzetünkkel, a társadalmunkkal, az országunkkal, és a jövő generációkkal szemben, hogy tegyünk valamit a haza ügyének előrelendítéséért.  És ez az, amit nem csinálunk, mert félünk.  A szüleink Kádártól féltek, mi a legjobb tanítványától félünk, még mi sem vagyunk képesek elhinni, hogy lehet változtatni, hogy a tisztességes, őszinte, okos gondolatok és az ezeket képviselő becsületes emberek sokkal nagyobb erőt képviselnek, mint a velünk élő posvány Kádár-rendszer és annak éppen aktuális hatalmasai.

Ebbe a fülledt dágványba csöppentek bele a diákok, és kezdtek el hullámokat vetni az állóvízben.  A múlt heti első tüntetésüktől, ahol még csak pár százan voltak, érezni a frissességet, az egyszerű fiatalos lendületet, a meg nem alkuvást, ami azóta minden megmozdulásukat körüllengi.  Le a kalappal a diákok előtt, szerte az országban, Szombathelytől Kazincbarcikáig, Szegedtől Budapestig!  Persze a Kossuth térre, meg a Rádióhoz vonulók vannak leginkább szem előtt, de ők csak a töredéke ennek a nagyszerű nemzedéknek, amelyik együtt mozdul most az ország sok-sok településén.  Középiskolások, főiskolások, egyetemisták, ők csillantottak meg végre újra egy reménysugarat, hogy újra vannak ebben az országban olyanok, akik nem akarják elfogadni a kádári posványt.  Ők azok, akik végre igazi szabad polgárokként nem félnek, hanem a legnagyobb természetességgel kimennek az utcára, és egyszerűen elmondják, hogy nem tetszik nekik valami.  A legnagyobb természetességgel és a legjobb hagyományokat követve elmennek a Rádióhoz és fórumot tartanak az egyetemeken.  (Itt kell elismernünk azokat az egyetemi vezetőket, akik ezt lehetővé teszik a számukra, és lemondóan legyintenünk azokra, akik ezt megpróbálják megakadályozni.)  A mai tizen- és huszonéves diákok fogják nekünk megdönteni a Kádár-rendszert – hívják azt éppen NER-nek, vagy Orbán-rendszernek – és ezért köszönettel tartozunk nekik.  Ők Magyarország igazi reménysége, akik remélhetőleg felrázzák végre az egész társadalmat, benne a mi generációnkat is, különösen minket. 

Talán végre megérti a mi korosztályunk is, hogy itt az idő, hogy mi, 30-40-es nyugatias polgárok is végre kihúzzuk a fejünket a homokból, és elkezdjük végre a haza ügyét szolgálni azzal, hogy elmondjuk, hogy mi hogyan látjuk az ország helyzetét és a kilábaláshoz vezető utat.  Bocsássuk végre rendelkezésre a korszerű tudásunkat, a tapasztalatainkat, az okos, tisztességes gondolatainkat és elképzeléseinket arról, hogy hogyan lehet a társadalmunk minden tagja számára egy élhetőbb, jobb országot csinálni, amely 10 millió polgárnak és jövendő utódainak kínál valódi perspektívát. 

A diákok, a fiatalok, a gyerekek ezt üzenik nekünk: ébresztő!  Ébredjünk fel, és húzzuk vissza a lábunkat a mocsárból!  Mi még tudunk nyugati polgárokként élni, ne veszítsük ezt el, ne essünk bele véglegesen a Kádár-rendszer csapdájába, mint az előttünk járó generációk.  Ébresztő!  Keljünk fel, szerveződjünk meg, vitassuk meg a gondolatainkat, foglaljuk pontokba, mondjuk el, hogy kik vagyunk mi, és mit kínálunk az országnak.  Ehhez szükség lesz gondolkodókra, a gondolatokat lejegyzőkre és új politikusokra is, hiszen végignézve a rendszerváltó pártokon és környékükön, senki nem gondolhatja komolyan, hogy tőlük várhatjuk a változást.  De nem kell mindenkinek politikusnak lenni, sok okos, tisztességes szakemberre van szükség, aki csak mondja a magáét és a háttérben tevékenykedik.  A legfontosabb: halljuk meg a diákok üzenetét, kezdjünk el végre cselekedni, ennek csak jó vége lehet!

Címkék: fidesz tüntetés gyurcsány ferenc orbán viktor rogán antal simicska lajos kövér lászló 2014 diákok 2010 puch lászló ner kádár-rendszer

17 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://inoffensus.blog.hu/api/trackback/id/tr624971766

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.12.19. 13:57:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Heron44444 (törölt) · http://kulonvelemenyek.blog.hu/ 2012.12.18. 20:48:34

És mégis mozog a föld.

Tegnap az ismerőseimmel kocsmáztam, oda felé menet mindenütt rendőrök voltak a tüntetők miatt. Kérdeztem is tőlük, hogy mi ez a nagy felhajtás, és ők mondták, hogy mi a helyzet. (Eléggé meglepett a dolog, mert azt hittem, hogy a hétfői Orbán bejelentés kifogja a szelet a demonstrálók vitorlájából.) Mikor fölvetettem a többieknek, hogy talán csatlakozni kéne, akkor mindenki inkább húzta a száját, hogy másnap dolgozni kell...
Sajnos ahogy jön a munka, a gyerek úgy veszik ki az emberből a forradalmár.
56-ban és 48-ban is inkább a fiatal suhancok voltak, akik elindították az eseményeket.
Tényleg azon múlik minden, hogy a társadalom többi része melléjük áll-e vagy sem.

Én úgy vagyok vele, hogy írok egy levelet a képviselőmnek (természetesen Fideszes), és ha januárban tartanak még a tüntetések, akkor kimegyek rájuk.

Inoffensus · http://inoffensus.blog.hu 2012.12.18. 22:48:23

@Heron44444: "Sajnos ahogy jön a munka, a gyerek úgy veszik ki az emberből a forradalmár.
56-ban és 48-ban is inkább a fiatal suhancok voltak, akik elindították az eseményeket."
Tényleg azon múlik minden, hogy a társadalom többi része melléjük áll-e vagy sem."

Persze, normális, hogy az ember idővel megfontolttá válik. Az viszont nem megfontoltság, hanem legjobb esetben is lustaság, hogy a saját érdekében nem hajlandó valaki fellépni. Innentől kezdve nincs erkölcsi alapja szidni a kormányt, meg a politikusokat, ha ő maga sem tesz semmilyen erőfeszítést az ügye érdekében.

"Én úgy vagyok vele, hogy írok egy levelet a képviselőmnek (természetesen Fideszes), és ha januárban tartanak még a tüntetések, akkor kimegyek rájuk."

Hát igen, normális helyzetben ez lenne a normális eljárás, de ma? A kormánypárti képviselők a te levelednél sokkal nagyobb nyomásnak is könnyedén ellenállnak, valami nagyon különös módon működnek ők, gyakran úgy tűnik, hogy még a saját józan eszükkel, egyéni tapasztalataikkal és egyéni érdekeikkel is teljesen szembemenve nyomkodják a gombokat központi utasításra.

Tisztelet persze annak a néhány kivételnek, akinek úgy tűnik, hogy vannak saját elveik és saját gondolataik, meg saját felelősségérzetük, mint például Bencsik, meg Ángyán legutóbbi fellépése a frakcióülésen. Persze ez egy normális ország normális pártjában szóra sem lenne érdemes.

Heron44444 (törölt) · http://kulonvelemenyek.blog.hu/ 2012.12.19. 07:58:20

@Inoffensus: Nyilván az itt a kérdés, hogy tiltakozásnak milyen formái vannak, és hogy ki melyikben tud részt venni. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy jó néhány ezek közül (pl: aláírásgyűjtés) olyan szervezést igényel, amit szinte csak pártok tudnak levezetni (meg persze nagyobb civil szervezetek, csak ilyenek nem nagyon vannak az országban).

Én sem gondolom, hogy egy levél túl nagy változást hozna, de kezdetnek ez is megteszi. Úgy vagyok vele, hogy minden létező eszközt be kell vetni a nyomásgyakorlásra. Persze lehet, hogy így fölkerül Kubatov listájára, de már nem érdekel.

Inoffensus · http://inoffensus.blog.hu 2012.12.19. 08:35:15

@Heron44444: Ezzel így egyetértek, meg kell tenni mindent, amit lehet, kinek-kinek azt, amihez lehetősége, tehetsége van. A mondanivalóm lényege viszont éppen az, hogy míg a diákok egyelőre csak tüntetni tudnak, valódi cselekvés, valódi alternatíva nyújtása éppen tőlünk lenne elvárható. Normális esetben elég lenne levelet írni a képviselőnknek, ma viszont ez színtiszta időpocsékolás szerintem. Szerintem ennél most az is sokkal többet ér, hogy mondjuk egy blogon beszélgetünk es próbálunk előremutató gondolatokat megfogalmazni, amiből egyszer talán valódi cselekvés is lesz.

Heron44444 (törölt) · http://kulonvelemenyek.blog.hu/ 2012.12.19. 09:16:00

@Inoffensus: Egy ilyen levél megírása max 30 perc. talán az ország nem rokkan bele, ha annyival később ismeri meg az oktatással kapcsolatos elképzeléseimet. :)

A mostani helyzetnek 2 megközelítése terjedt el:
1 Politikai: "Ne is beszéljünk a programokról, előbb váltsuk le a Fideszt."
2 Szakmai: "Ne is foglalkozzunk a politikával, hanem dolgozzunk ki programokon."

Bár az én hozzáállásom az utóbbihoz áll közelebb, azt gondolom, hogy mind politikai, mind szakmai gondolkodásra szükség van. A jelenleg egy sokszorosan összetett válsággal állunk szemben, és erre nem lehet csak 1 dimenziós válaszokat adni.

Én nagyon fontosnak tartom, hogy elindult egy kulturális váltás, ez végre valódi alapot nyújthat egy komoly megújuláshoz. A posztnak azzal a mondanivalójával is teljesen egyetértek, hogy nagyon sok múlik azon, hogy társ. többi rétege csatlakozik-e vagy sem. 30-40 -es korosztályon túl az 50+ a támogatására is szükség lenne. Ez talán legnehezebb, mivel nekik kéne leginkább önkritikát gyakorolniuk, és nekik kéne a legtöbb hatalomról lemondaniuk.

Ángyánt én is tisztelem (annak ellenére, hogy mezőgazdasági elképzeléseivel nem értek egyet), de állításainak logikus következménye az lenne, ha kilépne a Fideszből.

Nekem is vannak elképzeléseim az ország meg reformálásával kapcsolatban, ha majd kicsit több időm lesz, ide is írok 1-2 ötletet. Bocs, de most mennem kell levelet írni :)

Inoffensus · http://inoffensus.blog.hu 2012.12.19. 10:03:41

@Heron44444: "Bár az én hozzáállásom az utóbbihoz áll közelebb, azt gondolom, hogy mind politikai, mind szakmai gondolkodásra szükség van. A jelenleg egy sokszorosan összetett válsággal állunk szemben, és erre nem lehet csak 1 dimenziós válaszokat adni."

Teljesen egyetértek, a kettőre együtt van szükség.

A többi mondanivalóddal is egyetértek, és természetesen a levélírásról sem akarlak lebeszélni, a semminél biztosan több haszna van annak is.

Memnon 2012.12.19. 21:20:27

Jó írás.
Csak sajnos van egy hatalmas DE. Egyedül, egyénileg ez nem megy.
Ez tőlünk nyugatabbra is a kisebb-nagyobb helyi és vagy országos problémákat a zászlajukra tűző civil szervezetek keretében történik.
Hol vannak azok a civil szervezetek akik mögé belehet állni, amelyek keretében lehet véleményt ütköztetni, ahol kitud kristályosodni valamiféle közös álláspont, és aminek a keretében lehet nyomást gyakorolni?

Inoffensus · http://inoffensus.blog.hu 2012.12.19. 23:56:57

@Memnon: "Egyedül, egyénileg ez nem megy.
(...) Hol vannak azok a civil szervezetek akik mögé belehet állni, amelyek keretében lehet véleményt ütköztetni, ahol kitud kristályosodni valamiféle közös álláspont, és aminek a keretében lehet nyomást gyakorolni?"

Épp ez az, amit nekünk kell most megteremtenünk. A nyugati civil szervezetek is emberekből állnak, egyénekből, akik egyszer összefogtak és létrehozták őket. Nálunk most jött el ennek az ideje.

Vegyünk végre erőt magunkon, álljunk fel a fotelból és kezdjünk el cselekedni. Nem várhatunk mindig másra, ez a társadalom évtizedek óta játssza ezt, az eredménye meg ez a posvány itt körülöttünk.

Ha van gondolatunk, elképzelésünk arról, hogy mi lenne a helyes, akkor azt írjuk le, hirdessük ki, fogjunk össze mögötte, hozzunk létre klubot, szervezetet, miegyebet. Cselekedjünk! Mi. Ne másra várjunk, csináljuk mi azt, amire eddig hiába vártunk!

Hetman C 2012.12.19. 23:58:00

A kubai forradalom tanulmányozása kapcsán jutottam arra a felismerésre, hogy az ember az igazán nagy dolgokat harminc éves kora előtt viszi véghez.
érdekes ennek a pszichológiája. Először is, van egy bizonyos jó értelemben vett naivitás, hogy a világ viszonylag könnyen megváltoztatható. A kemény az, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén ez a naivitás realitássá alakul. Ezt élhette egyébként meg annak idején Orbán is, és ebből meríti mind a mai napig azt a hitet, hogy akár egyedül is képes az ország teljes átalakítására.
A másik, hogy az ember legtársasabb időszaka pont ez a 15-25 éves kor. Ezidőtájt az ember folyton ki van téve annak, hogy vadidegen emberekkel ismerkedik meg, barátokat szerez, jönnek-mennek a partnerei. Emiatt egy sokkal szélesebb közeg gondolkodását ismeri, és ha azok közel állnak az övéihez, akkor máris megezerszereződik az ereje.

Inoffensus · http://inoffensus.blog.hu 2012.12.20. 00:29:40

@Hetman C: "az ember az igazán nagy dolgokat harminc éves kora előtt viszi véghez.
(...)
Ezt élhette egyébként meg annak idején Orbán is, és ebből meríti mind a mai napig azt a hitet, hogy akár egyedül is képes az ország teljes átalakítására. "

Teljesen egyetértek. Orbánnal kapcsolatban kiegészíteném azzal, hogy nála azután sajnos kimaradt az a természetes tanulási, tapasztalási, fejlődési, fejlesztési folyamat, ami normális esetben a lelkes huszonévesből pragmatikus harmincast nevel. Ő gyakorlatilag húsz éve folyamatosan hatalomban van, és pont abban az érzékeny korban került ennek az évek során korlátlanná kiépített hatalomnak az élére, amikor az embernek még nagyon sokat kell tanulnia és fejlődnie.

Ráadásul akkora hatalmat épített ki maga köré, ami még egy nagyon erős, stabil, kiegyensúlyozott és tapasztalt személyiséget is eltorzít, hacsak nem küzd az illető a torzulás ellen egészen tudatosan. Nos, ő nem küzdött, mert nem is küzdhetett, sem a gyerekkori, sem a fiatalkori neveltetése/nevelődése nem adta meg neki azt a kiegyensúlyozott, stabil személyiséget, amire ehhez szükség lett volna.

Legalábbis így kívülről én ezt így látom.

Memnon 2012.12.20. 10:49:11

@Inoffensus:

Alapvetően a nekünk az egy tág fogalom. Ilyesmit a kapcsilati tőkével, ismeretekkel, erőforásokkal rendelkező értelmiségnek kellene beindítani. Mindenképp kell egyfajta társadalami pozíció az első fecskék esetében, hogy sikeres is legyen az elinduló szerveződés. Magyarország alapvetően diploma és pozició orientált. Ha egy sima melós, szakmunkás, aktatologató kezd bele ilyesmibe arra mindenki csak rálegyint, hogy ugyanmár ki ez, mit tudhatja ő. Még a saját családjába, ismeretségi körében is! Ha egy Valaki mondja akkor az mindjárt más.

Inoffensus · http://inoffensus.blog.hu 2012.12.20. 17:25:59

@Memnon: " Ilyesmit a kapcsilati tőkével, ismeretekkel, erőforásokkal rendelkező értelmiségnek kellene beindítani. Mindenképp kell egyfajta társadalami pozíció az első fecskék esetében, hogy sikeres is legyen az elinduló szerveződés."

Ezzel nagyon nem értek egyet. Ha a társadalom megint az elittől várja a megváltást, az pont ugyanolyan félresikerült lesz, mint az 1989-es rendszerváltás. Itt mindenkire szükség van, és bárki kezébe veheti a kezdeményezést. Ha ez ismert ember, akkor legyen az, ha nem ismert, akkor meg legyen az.

A hangsúly a cselekvésen van, nem azon, hogy ki teszi azt. Nőjünk már fel, és higgyük már el, hogy ha valaki belevág valamibe és azt meggyőződéssel, tisztességesen, lelkesen és jól csinálja, akkor annak lesz eredménye.

Vetkőzzük már le a tekintélyelvűséget, ne várjuk már, hogy felülről pottyanjon az ölünkbe a megoldás. Csináljunk mi magunknak egy olyan országot, amilyenben élni szeretnénk.

Memnon 2012.12.21. 14:29:13

@Inoffensus:

Elfelejted, hogy egy olyan országban élsz ahol az emberek évente 1x képtelenek elmenni egy lakásszövetkezeti gyülésre aztán meg felvannak háborodva a döntéseken ami ott megszületik.

Ha nálad az értelmiség = az elittel akkor gondok vannak. A köztisztelet pedig nem egyenlő a tekintélyelvűséggel, szóval ne keverd össze a kettőt.
Igenis egy adott közösségben tisztelt, megbecsült embernek kell először kiállnia. Aztán mögé már oda kell állni. Ha hallgat, akkor az alkoholista Pista a feje tetejére is állhat mögéje nem fog odaállni senki. Főleg nem akkor ha a doktor úr, meg a mérnök úr még el is ássa.
süti beállítások módosítása